Templomaink története
Komárom megye monográfiája szerint 1645-ben épült itt templom.
Nyilvánvaló, hogy már ebben az időben szervezett egyházi élet folyhatott a pusztán. 1648-ból való a ma is használatos úrvacsorai kenyérosztó tányér.
A gyülekezet második templomáról a Protocollum első oldalán a következő feljegyzés olvasható: "Mi Etei Református Szentek építettünk újonnan Templomot Istenünk ditsőségére Istenes jó emlékezetű Uraink engedelmébül saját magunk költsé~uével in Anno 1695. (mint templomunkra is felhatott) Akkorbeli prédikátorunk, Földvári András és eöreg Gyüveszi Gergely bíránk idejekben, Törvény bíránk eöreg Kotsi János. És pedig az Isten Templomát minden külső segítők nélkül, ki kötvén a kőműveseket, magunk költségével és fáradságával építettük, mely Templomunknak első Fundamentum kövét is meg említett Földvári András nevű prédikátorunk tette le, másik Fundamentum kövét feljebb meg említett Gyüveszi Gergely Bíránk, harmadikat és negyediket meg említett eöreg Kotsi János Törvény Bíránk maga, saját fia is, ifj. Kotsi János mellette lévén több istenfélő társaik is, menyeket azért tettünk, hogy mind ez világ s mind az magunk fiainak fiok is emlékezzenek meg rolla és tuddyák meg, hogy nem más erejökkel, hanem a mi jó Istenünk segítsége és Ő Sz. Felségitül adatott erőnk és költségünk által építettük Istenünk számára és dicsőségére."
A templom javításáról a Protocollum 128. oldalán ez a bejegyzés áll:
"Anno 1746. júni. A templomunk fedele és padlása igen nagy romladozásban lévén, a Mélt. Földes Urunktól annak reparációjára szabadságot nyertünk. A vármegye némely assessorai az építést igyekeztek akadályozni, de sok instanciánk, költségünk, fáradságunk után tellyes szabadságot nyertünk és Istenünk jóvoltából azon fogadott mesteremberek (tatai ácsok) által a munkát kívánt czélunkra vittük mind a kő toronnyal és harang lábbal együtt."
A harmadik templom építése Borsothy István prédikátor idejében (1755-1i90) történt.
"Ennek idejében nagyobbíttatott meg ismét az Ettei Templom és a Parochiális ház és a Torony." "Anno 1763. A templom teteje és a tornya sindelyeztetett, a templom kerítése is újíttatott."
"Anno 177'7. Lestár István bíró idejében csináltatott az egész Parochiális ház a nemes vármegye engedelmébül újonnan."
A negyedik templom 1811-ben épült Szentmiklósy Timótheus idején.
"A toronybeli óra is ennek idejében készíttetett legelőször Etthében. E mostani fundamentumostól, tornyostól új templom, mely már negyedik a megszállástól fogva az hitvány épületek után."
A II. számú anyakönyv végén a következő feljegyzés olvasható:
"Az Ettei egész helység Helvét Confessión lévő lakositól tulajdon költségeken újonnan építtetett templom fundamentumostól első Ferencz Magyar Országi királyságának 19-ik esztendejében, a Krisztus születése után 1811-dik esztendőben, utca hosszat és nem keresztül, mint a másik volt. A Fundamentum követ le tettem én Szent Miklósi Timótheus prédikátor és ez építésnek fő ösztöne, mivel az másik összve dűlt volna. Magam mértem hosszát 12, szélességét 6 ölre, a magasságot belül 4 ölre... A kathedra magassága is ehhez készíttetett Tatán. Letettem a követ dictióval, imádsággal és tettem a Fundamentumba napkelet felől való szegletiben, a Templomnak a Torony felől írást pénz nélkül, mivel ez idő szerint üst arany nem volt, hanem papiros pénz. A Gyermekekkel, énekeltette Sziládi Péter Oskola Rector a CII-dik Soltár 10-dik versét: Ezt ember híven fel írja... Ez a munka fél esztendő alatt el készült, pedig mind most vevődött: kő, fenyő, deszka, cserép. Előre készen volt 3 verem mész. De igen nagy sürgetéssel rajta voltunk. Fel szentelődött december 15-dik napján."
A II. számú anyakönyv fedőlapján belül ez olvasható:
"1817-dik eszten- dőben augusztus 2-án este 7 és 8 között esett az égi tűz a Toronyra, oskolára, de Istennek legyen hála, nem égető volt, hanem öszvetörte szaggatta a Torony belső részét, a Kathedra legalsó kövét és a Torony ajtót és a Torony fal oldalát. Talán jobb volna veres rézből fedelet tenni a Toronyra... A Sindel fedél olajjal lévén kenve, inkább bévette a kénköves matériát."
A második világháború idején, 1945. március 20. és 27. között nagy harcok voltak Etén és környékén. A templom is súlyosan megrongálódott. Az egyházközség 1945-ben és 1946-ban megjavíttatta az egyházi épületeket. 1945 őszén a templom tetőzetét javíttatták meg. A torony újjáépítése, a templom külső és belső renoválása 1946-ban történt. A gyülekezet 1951. március 31-én önkéntes adakozásból bevezettette a villanyt a templomba. Ezután 1966-ban és 1967-ben tatarozták a templomot. 1971-ben palát tetettek a templomtetőre.
A harangokról... A templomi harangokról az első feljegyzés 1719-ből való:
"Az öreg harang újonnan öntettetett, melynek munkája 45 forintokból áll."
(Protocollum 121. o.) A következő feljegyzés:
"Anno 1742. die 11. Novembris. A kis harang reggeli cintusra való harangozásnak alkalmatosságával eltörvén, alkalmatlanná lett a szolgálatra, ezért újabban Győrött megöntetett, 22 fonttal megbővíttetvén hazahozatott die 26. Jan. Anno 1743... Az előtt való harangotska volt 21 font, öntetett Posonban Anno 1653. és így szolgált 89 esztendeig."
Kis-Ete
A belterület szomszédságában terül el a jövő borturizmusát szolgáló temetői szőlők nevű pincesor, 106 présház található a 33 hektáros domoldalon.
Világháborus emlékmű az Önkormányzat előtti Millecentenáriumi emlékparkban.
Református templom.
A falu újraalapításának 350. évfórdulójára készült emlékkő.
Présházak a pincesoron.
A falu újraalapításának 350. évfórdulójára készült emlékkő.