Csákvár a Dunántúl egykori fazekas központja volt, mely 5 éve még szinte teljesen feledésbe merült. Az önkormányzat fazekas műhelyében és 2 magán műhelyben készülnek ma ismét a híres csákvári használati és díszedények.

A térség klímájából adódóan a gyógyulni vágyóknak is érdemes felkeresni a nagyközséget.

Vértes természetvédelmi terület aktív pihenést nyújt a turisták számára, ahol az országos kéktúra útvonalán túrázhatnak a "bakancsosok".

A látogatók a Helytörténeti és Fazekas Múzeumban, valamint a Pro Vértes Közalapítvány Gessner Házában ismerkedhetnek meg a Vértes táji emlékeivel, fazekas kultúrájával, és természeti értékeivel.

A nagyközség egész évben kiemelt figyelmet fordít a helyi és országos jelentőségű rendezvényekre (kórustalálkozók, hangversenyek, Kultúra Napja). A Fazekas Napon - folytatva a Floriana Napok hagyományait - a kézműves mesterek termékeikkel az egész országra kiterjedő kínálatot mutatnak be. Jelentős sportrendezvények (futball, tollaslabda, asztalitenisz, kézilabda) kerülnek megszervezésre. A szeptemberi Mihály napi Pásztor és lovas találkozó a Pro Vértes Közalapítvány, a szüreti felvonulás az iskola és a helyi Lovas klub szervezésében kerül megrendezésre. Csákvár a Szekérút Program központi települése.

Múzeumok, emlékhelyek:
- Vértes Helytörténeti Múzeum: - Kossuth utca 2.
- Fazekas emlékház - Petőfi utca 8.
- Szt. Orbán szobor és pihenőhely - szőlészet védőszentje
- Fazekasház - fazekas hagyományok - programok, kézműves alkotóház, ajándékok: Szabadság tér 3.
- Paulini Béla emléktábla - gyöngyösbokréta színpad
- Első földmíves iskola emléktábla - Gróf Esterházy Miklós

Természetvédelmi bemutatóhelyek:
- Csákvári vagy Báraczházy barlang- természeti vonzerő - fokozottan védett + őskori leletek
- Csíkvarsai-rét - Vidrafű Tanösvény- természeti vonzerő - nemzetközi jelentőség
- Botanikai Tanösvény - Haraszt hegyen

Tájgazdálkodási bemutatóhelyek:
- Gessner Ház: múzeum, kutatóház és oktatási központ. - idegenforgalmi központ
- Százados tanya - szürkemarha gulya, rackajuh, bivaly
- Dohányos ház - tervezett természetgazdálkodási tanyaközpont lesz

A magyar kastélyok sorában a legjelentősebbek közé tartozik a csákvári Esterházy-kastély. Architektúrája, komplexitása és nagysága miatt különleges helyet foglal el a magyar klasszicista kastélyok között.

Először gróf Esterházy János a XVIII. század második felében építtetett Csákváron Kastélyt barokk stílusban Fellner Jakab és Gött Antal tervei alapján, az Esterházy hercegek tíz évvel korábban befejezett fertődi kastélya mintájára.

A barokk épület a jelenlegi főszárnyból, a jelenlegi balszárnyból (mely korábban urasági ház volt) és egy különálló, mára már nem létező színházépületből állt.

A kastély főbejárata a mostani kerti bejárat volt.

1800-ban a csákvári uradalmat és a hozzá tartozó kastélyt gróf Esterházy Miklós örökölte, aki a francia születésű Roisin Franciska márkinőt vette feleségül. Ettől kezdve az épület átalakítása klasszicista stílusban történt Le Fébre tervei alapján.

A XIX. század elején több egymást követő földrengés volt, az utolsó 1814-ben gyakorlatilag romhalmazzá változtatta a kastélyt. Teljes, egységes stílusban történő újjáépítése 1816 végén indult meg Charles Moreau tervei alapján és 1824-re fejeződött be.

A munkálatok irányítója Engel Ferenc volt. Az épület ekkor egészült ki a jelenlegi jobbszárnnyal, a jobb oldali mellékszárnyban épült kápolnával, illetve a már meglevő impozáns istállót a főszárnnyal összekötő színházépülettel. A kastélyt - kisebb nagyobb belső változtatásokkal - 1944-ig használta az Esterházy család.

A II. világháborúban és utána Csákvár sem kerülhette el a magyar kastélysorsot; 1944-ben súlyosan megrongálódott, berendezéseit széthordták.

Az 50-es évek végén külsejét eredeti állapotában állították helyre, de belsejét gyökeresen átalakították. A felújítási munkákat Rados Jenő irányította. A felújított épületben tüdőgyógyintézetet hoztak létre.

A magyar kertművészet legjelesebb alkotásainak egyike volt a kastélyhoz tartozó park. Története szorosan összefügg a kastély, valamint az építtető család históriájával. Kezdetben szentimentális park volt, majd Ehrenberg György János, Senft András és Böhm Ferenc tervei alapján tájkép Angolkertté alakították.
A park igen gazdag volt különféle építményekben, melyek jó része mára megsemmisült.

A kórházhoz tartozó kb 22 ha területe szabadon látogatható és itt tekinthetők meg a restaurált kertépítészeti építmények.

Az épület és a park 1960 óta áll műemlékvédelmi védettség alatt.

A kastélyban jelenleg 280 ágyas kórház működik tüdőgyógyászati, belgyógyászati, rheumatológiai és rehabilitációs osztályokkal.